Jaxx az új kis sheltie kölyköm <3 (jelenleg is miközben a bejegyzést írom egy kis szőrcsomó fekszik az ölemben) Miután Wip már nem tud agilityzni egyedül Masni maradt, nagyon stabil kiskutyám. De kezdettől fogva imádtam a kihívásokat, akiket edzettem ill. futottak pályámon azok bátran tudnak helyeslni xP A fejlődéshez szükség van a kihívásokra. Masnikával a kezdeti "problémák, hibák" miatt kicsit meg vannak szabva képességeink határai (megjegyzem van hogy elérzékenyülök ha belegondolok honnan kezdtük és már most meddig jutottunk... ) De haladjunk tovább... Nagyon vágytam már arra, hogy újra küldhető, önálló, gyors kutyával futhassak. Egyre jobban kiéleződött előttem, hogy szükségem van egy "friss" agilitys kutyára. Miért sheltie és miért nem border? Erre a válasz tulajdonképpen eléggé leegyszerűsödött. Az én szememben az a border ami terelni tud. Ha megint borderem lenne valószínűleg elsősorban terelésre képezném. De nekem most agilityre kell kutya, ergo legyen sheltie! A fő szempontok: játékosság és gyorsaság (én megoldok minden mást!) Nem nézelődtem sokáig. Már régebben is láttam facebookon az almot, anno az alomtervet. Petra is sokszor említette, (Dakar anyuja a szuka) és a kantól is ismerek egy nagyon jó kölyköt és a remek természetű testvérét! Egyik délután visszanéztem régi edzés és inspirációs videókat, a juniorról is és felelevenedtek a remek élmények amiket a kutyás társaságban szereztem. Aztán feltünt egy kép facebookon hogy ez a kis csöppség still available. Egyből írtam a tenyésztőnek. Sokat beszélgettünk, majd jött a kedves üzenet, hogy mehetek érte a Luceneci klubkiállításra április 16.án (Szlovákia). El se tudom mondani mennyire izgatott voltam :D (közben baromira zsibbad már a karom.. xD ) Masni jött velünk. Reggel 7kor autóba ültünk és egy röpke 3 órás út után megérkeztünk egy csodaszép, rendezett, nyílt parkba, ami helyet adott a rendezvénynek. Megismerkedtem személyesen is a tenyésztővel (nagyon szimpatikus :3 ) és a puppyval ( Espresso Piccolo Harrison). Picit félénk volt az elején, kissé bizalmatlan de nagyon szépen ült/feküdt/aludt az ölemben nem próbált menekülni. Hosszú, fárasztó mégis nyugodt napunk volt remek időjárással. A kölykök (két szuka testvérével) egész nap játszottak, el sem tudom képzelni, hogy fér ennyi energia ilyen csöpp kutyákba. Megvártuk a kiállítás végét... eléggé elhúzódott megjegyzem. Közben rengeteget beszélgettünk és mindenképp meg kell említenem hogy a levelezés és beszélgetés is angolul zajlott( ezt sikerként könyvelem el magamnak :3 ) Nagyon sok kedves szót kaptam amit csak azért is megemlítek : Régebbi nevén Piko elég bizalmatlan az emberekkel, az előttem jelentkezőktől menekült volna, velem mégis nagyon nyugodtan elvolt. Valamivel 5 óra után indultunk haza már négyen. A sheltiek a boxban aludtak összebújva. Minden teljesen rendben ment. Útközben megálltunk a BuyWayen egy rövid szünetre majd indultunk tovább. Itthon bevettük magunkat (én és a puppy) a szobámba és egy hatalmas birkózás után végre elmentünk aludni. Nagyon meglepett milyen gyorsan elkezdett bízni bennem, odaszaladt hozzám ,felmászott az ölembe. Az este is teljes nyugalomban telt, semmi nyafogás. Hajnalban voltunk egyszer kint, sétikálni aztán aludtunk tovább. Ma megismerkedtünk a család többi tagjával is, minden simán ment. A nap nagy részét kint töltöttül a friss levegőn. Zárásként csak ennyi: Nagyon izgatott vagyok, hogy mit tartogat számunkra a jövő...
0 Comments
Leave a Reply. |
MeMy name is Orsi. I live in Hungary. I love my dogs and adventures! Archives
June 2020
Categories |